Egy állat megölése a vágóhídon általában nem úgy működik, hogy egy kedves orvos odafárad, majd altatódalt énekel neki, ameddig nem hat az altatólövedék és el nem alszik örökre. Helyette elvágják a torkukat, elvéreztetik, leszúrják, ledarálják, elektromos sokkolóval meglövik az állatot, tehát fáj nekik. Akárhogy nézzük, nincs humánus gyilkosság, egyrészt mert az az állat egyszerűen nem akar meghalni. Másrészt a gyilkosság az soha nem lehet humánus.

Persze, hogy minden ehhez kapcsolódó ipar szeretné elhitetni velünk reklámokkal, hogy boldog tehenek ugrándoznak fűben dúskáló farmokon, boldog malacok, csibék vagy akármilyen állatok élnek bio farmokon, de a valóság azért nem ennyire szép. Nem az állat jóléte a cél, hanem a belűlük származó profit.

Először is fontos leszögezni: a tej nem csak úgy van. Nem áramlik a tehénből előzmény nélkül, akárcsak egy szökőkút. Akkor van a tehénnek anyateje, ha vemhes.

A tej útja, hogy először a tehenet erőszakkal teherbe ejtik, ami nyilván nem fájdalommentes vagy kellemes: szexuális erőszakról beszélünk. Miután megszületik a borja elveszik tőle, ha bika, akkor végignézi, hogy azonnal megölik mert nem veszik hasznát. Ha tehén, akkor mesterséges tápszeren tartják az édesanyjától távol, aztán később ő is beállhat a sorba, hogy fájdalmas eljárással, falatnyi helyen kiszipolyozzák belőle gépekkel a borjának termelt tejet.

Mivel a tehén ugyanúgy kötődik a borjához, mint az ember a gyermekéhez, ezért neki is fáj, ha elveszik tőle. Hetekig képes bőgni a csemetéje után, mert aggódik érte, mert hiányolja, mert nem tud a hollétéről. Majd ez megtörténik vele élete során annyiszor, ahányszor elleni tud, nagyjából 5 éves koráig, amikor már túl öreg lesz, és levágják. Egy tehén élete erről szól, és csak azért, hogy egy másik faj felhasználhassa a tejét.

Ez egy tyúk átlagos élettere kisebb, mint egy Ipad. Egy kicsi ketrec, sok másik tyúkkal összezsúfolva, embertelen körülmények között. Sok helyen már csibekorukban lecsípik vagy leégetik a csőrüket, hogy ne tudják egymást csipkedni. Mivel rengeteg idegvégződés van a csőrükben, ezért ez olyan, mintha nekünk az ujjunkat csippentenék le, csak úgy.

Tehát ott tartunk, hogy a tyúk termeli a tojást, amik utána sokszor keltetőgépbe kerülnek, így abszolút semmi közük a csibéknek az anyjukhoz. Miután kikeltek, a hím ivarú csibékre semmi szükség: így vagy bedobálják élve őket darálógépbe, vagy egy zsákba, ahol megfulladnak és összenyomják egymást.

Utána a tyúkok, ha kiöregednek a termelésből, és már nem kellenek, nemes egyszerűséggel elvágják a torkukat. Mindegy, hogy honnan van a tojás: bio, öko, szabad tartás vagy egyéb, ezt a folyamatot támogatod.

A háznál tartott tyúk esetében is az az eset áll fent, amire a veganizmus épül, hogy nem vesszük, tulajdonítjuk vagy lopjuk el azt, ami nem a miénk.

Röviden, tömören: egy gyermektől sem illik elvenni a kertészkedés, házimunka vagy egyéb tevékenység által kapott zsebpénzért, amiért ő maga dolgozott meg. Ez esetben a méhek csinálják a mézet, ők dolgoznak meg vele. Akkor tőlük miért illik elvenni azt, ami az övék?

Arról nem is beszélve, hogy a méhekkel sem bánnak kifejezetten kegyesen.

Ez az ipar hasonlóan olyan kegyetlen, mint mondjuk a tejipar. A birkák ugyanolyan mesterséges és erőszakos megtermékenyítés által születnek mint a borjúk azért, hogy a szőrükkel szolgáljanak addig, ameddig le nem vágják őket. Azok az emberek, akik a szőrük lenyírásával foglalkoznak általában nem órabérben űzik az ipart, hanem teljesítményarányosan, ezért nem foglalkoznak vele, hogy ki kell csavarni a birka fejét, meg kell kötözni, vagy egyéb módon bántani kell ahhoz, hogy minél hamarabb a cucchoz jussanak.

Ez magával hordoz mindent, sérülhet az állatnak gyakorlatilag bármilyen testrésze, de ha valami „kilóg”, és le kell vágni, az sem riasztja vissza őket. Ha az állat kiöregszik az iparból, nagyon jellemző pl. Ausztráliára, hogy hajón szállítják őket más országokba hosszú utakon, rettenetes körülmények között, összetömörülve, víz és élelem nélkül amibe sok állat belehal. De ha mégsem, akkor is levágják őket. Ez meg egy birka élete.

Rossz élet, szenvedés és halál egy bőrcipőért, egy szőrmetáskáért vagy egy egyéb kiegészítőért, ami teljesen felesleges, szükségtelen, és ezer másféle módon helyettesíthető.

Érdemes belegondolni, hogy a róka vagy a nerc nem önként és dalolva nyújtja át a bundáját a bőrével együtt az emberiségnek, hogy tessék, hordjátok csak, nem kell fizetnetek érte.

Azért, mert a cirkuszban megtagadják a szabadság jogát az állatoktól, szintén ketrecekbe, kis helyekre zárva tartanak vadállatokat, akiket megfélemlítéssel tanítanak meg különböző trükkökre, hogy az emberek jól szórakozzanak. Az idomárok nagy része számára nem probléma, ha fáj neki, ha megsérül, ha egyedül tartják (pedig mondjuk társas lény), ezért depressziós lesz és kiég, akár egy ember. Nem a jólétéből van a haszon, hanem a produkcióból, ha azt megcsinálja akkor oké – márpedig megcsinálja, különben kikap -, a többi más senkit sem érdekel.

Ezek csak néhány fokkal jobbak a cirkusznál, már amelyik. Az állat szabadságának elvesztése és kizsákmányolása az emberek szórakoztatásáért, és a pénzért.

Azért, mert a cirkuszban megtagadják a szabadság jogát az állatoktól, szintén ketrecekbe, kis helyekre zárva tartanak vadállatokat, akiket megfélemlítéssel tanítanak meg különböző trükkökre, hogy az emberek jól szórakozzanak. Az idomárok nagy része számára nem probléma, ha fáj neki, ha megsérül, ha egyedül tartják (pedig mondjuk társas lény), ezért depressziós lesz és kiég, akár egy ember. Nem a jólétéből van a haszon, hanem a produkcióból, ha azt megcsinálja akkor oké – márpedig megcsinálja, különben kikap -, a többi más senkit sem érdekel.

Ezek csak néhány fokkal jobbak a cirkusznál, már amelyik. Az állat szabadságának elvesztése és kizsákmányolása az emberek szórakoztatásáért, és a pénzért.

Nem. Pont az ellenkezője: sem a kutyát, sem a malacot, sem a tehenet, sem az összes többi állatot, mert a szememben egyenlőek a fent felsorolt indokok miatt.

Magyarázat

Természetesen hozzánk hasonlóan egy gyermeknek sincs attól függetlenül, hogy hazánkban nem ez a többségben elfogadott nézőpont.

Magyarázat

Soha nem kérdezte meg tőlem senki, hogy „ugye figyelsz a B12 vitamin beviteledre?” Ezt is csak azóta, mióta vegán vagyok.

Az valóban igaz, hogy mivel nagy általánosságban kijelenthető, hogy a B12 vitamin leginkább állati eredetű termékben található meg, ezért a növényi alapú étrend nem B12 dús alapvetően. Két dolgot lehet tenni, vagy kvázi „szennyezett”, azaz mosatlan zöldséget és gyümölcsöt enni, amiben olyan mikroorganizmusok találhatóak, amik elő tudják állítani ezt a fajta vitamint. A másik és sokkal egyszerűbb lehetőség a vegán B12 táplálékkiegészítő használata főleg, mert nincs nagy mennyiségű B12-re a szervezetnek naponta.

Az sem természetes, hogy a borjúnak szánt tehénváladékot egy másik emlős erőszakos módszerekkel elveszi tőle majd megissza, mégis megtörténik. Csak az egyik mögött szenvedés van, a másik mögött meg nincs.

Hogy a viharba ne lenne! Sőt, még könnyebben is kelek fel reggel, nem úgy, mint korábban, hogy azt sem tudom, merre vagyok arccal. Jó, néha most sem tudom, ha nem alszom ki magam, de 2-3 órával korábban felébredek magamtól alapesetben, mint korábban, és akkor is sokkal jobb bőrben. Arról nem is beszélve, hogy nagyon ritka a kajakóma, amikor mozdulni sem tudok egy kiadós ebéd után, mert az emésztés nem vesz igénybe annyi energiát, mint a nehéz húsoknál például. Csak akkor van ilyen, ha tényleg három ember helyett ettem.

Valamiért a vegán életmódot nagyon sokan úgy képzelik el, hogy füvet eszünk fűvel, pedig a valóság az, hogy rengeteg változatos, szemet gyönyörködtető és ínycsiklandó ételt lehet varázsolni növényi alapanyagokból, amik rendkívül tápanyagdúsak. Az a lényeg, hogy figyelni kell az energiabevitelre, és változatosan kell táplálkozni.

Nem. Rengeteg növényi élelmiszerben van vas, például a cékla, spenót, szójabab, lencse, amaránt, fekete bab, krumpli, csicseriborsó, brokkoli, kesudió, mandula stb.

Ez abszolút nem így van, az eszik szóját kétpofára, aki akar, viszont enélkül is nagyon jól el lehet lenni.

De ha már a szójánál tartunk:

Kutatások is alátámasztják (lásd: Kína-tanulmány c. könyv), hogy a túlzott tejfogyasztás és a csontritkulás kéz a kézben járnak. Tehát a mindenevő étrend nem garancia a csontok egészségére.

Érdemes például szezámmagot, mákot, mandulát, brokkolit, spenótot, articsókát, káposztát, újhagymát, amarántot, répát, fügét , rebarbarát vagy narancsot fogyasztani, de sok egyéb növényi ételben is található kalcium. Aki biztosra akar menni, az tud beszerezni vegán kalcium étrend kiegészítőt.

A gorilla alapvetően növényevő állat. Ő nem tűnik gyengének, nem igaz?

Miért gyengülne le bárki azért, mert növényi alapon kezd el táplálkozni? Attól még, hogy valaki mindenevő, az nem garantálja azt, hogy nem gyenge, vagy azt, hogy rendben lenne az étrendje. A kulcs a tudatosságban rejlik: figyelni kell, hogy eleget egyél és változatosan, hogy táplálót, hogy figyelj néhány fontos anyag bevitelére és, hogy mit kíván a szervezeted, mi esik jól. Ennyi az egész.

Mindannyian hallottunk már hegyi jetikről, vérszívó vámpírokról vagy pletykákról saját magunkról, de ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül igaz is, vagy, hogy 100%-os bizonyossággal vonni bármilyen következtetést a dologból. Természetesen a vegán étrendet is lehet rosszul csinálni ugyanúgy, ahogyan a mindenevőt is.

Akkor ez esetben próbálj meg kérlek (csak szkanderban) lenyomni egy kifejlett hím jegesmedvét. Átlagban nagyjából 500 kilogrammot nyom. Megvárom.

Magyarázat

Természetesen, hiszen mi háziasítottuk őket, ezért felelősséggel tartozunk értük. De fontos megjegyeznem, hogy nem a vásárlást részesítjük előnyben, hanem az örökbefogadást. Magyarországon különösen sok a kóbor kutya és macska, de menhelyen, civil állatvédőknél és alapítványoknál is számos állat várja, hogy legyen egy biztos otthona, ahol szeretik, ahol boldog lehet és ahol megvan a mindennapi kosztja.

Az egyik legjobb dolog az, ha vegánként vagy mindenevőként egy kisállatot magunkhoz veszünk, hiszen az utcán éhezésnél, ázásnál és fázásnál csak jobb lehet. Valamint a menhelyeken is ugyanúgy megeszik a húsos táplálékot, csak sokszor a rossz minőségűt.

Tehát, összegezve: egy vagy több szerető gazdi, egy jó otthon, és mindennapi táplálék áll szemben az utcán kóborlással, ázással, fázással, betegségekkel, bántalmazásokkal teli élet között.

Valóban káros az avokádó termesztése, ezt nem vitatom. De nem minden vegán avokádón él, valaki egyáltalán nem eszik, egyesek pedig átlagban havi kettő darabot fogyasztanak. Ezzel szemben az 1990-as évektől számítva az amazonasi esőerdők irtásának 90%-áért az a felelős, hogy állatokat kell tenyészteni, nekik helyet biztosítani, majd az élelmüknek is hely kell, és minden ami ehhez kapcsolódik. Ez csak egy példa.

De az emberiség ivóvíz készlete is rettenetesen fogyóban van. 4,5 kg marhahús előállításához mindennel együtt 6800 liter víz szükséges. És ez csak egy kevés marhahús, de ez a vízmennyiség szükséges hozzá. Nem hinném, hogy ebben az esetben havi két avokádó fogyasztással lenne a fő probléma.

Természetesen a növényi alapú étrend is igényel vizet, de jóval kisebb mértékben, mint egy mindenevőé.

Angolul tudók figyelmébe ajánlom az alábbi cikket:

 

http://www.onegreenplanet.org/animalsandnature/how-does-eating-meat-impact-your-water-footprint/

Magyarázat

Egyrészt tetemet enni számunkra nem természetes. Nem természetes antibiotikummal kezelni, gyógyszerekkel tömni, tartósítani és x idő múlva megenni. Egy valóban ragadozó élőlény levadássza az áldozatát, és neki is áll lakomázni úgy ahogy van, mindenféle hőkezelés, gyógyszerezés vagy fűszerezés nélkül. Ez a természetes.

Mi ezt nem tudjuk megtenni, nekünk meg kell főznünk ahhoz a húst, hogy legyen hozzá gusztusunk vagy, hogy „elboldoguljon vele” a gyomrunk (igazából nem boldogul, csak jobban fogadja, de az emésztésünknek nem tesz jót a húsfogyasztás, felborul a bélflóránk egyensúlya, elszaporodnak a rothasztó baktériumok, amik inkább a ragadozó állatok szervezetében fordul elő, számos betegség előidézője és stb). Szóval sütni, főzni, és fűszerezni is kell, hogy meg tudjuk enni, tehát már itt bukik a dolog, mert ez nem számít természetesnek.

Az intelligencia nem befolyásolja egy állat alapvető szükségleteit, ezért nem mindegy.

Nem sorolom fel, hogy melyik állat milyen készségekkel rendelkezik, erre ott van az internet, ha szükség lenne kísérletekkel vagy kutatásokkal alátámasztani ezt. De számos videó is kering az arról, ahogy a „buta” csirke egy kisfiú nyakába bomlik mert szereti, vagy ahogy egy sertés színes formákat tesz az azonos színű helyére, vagy ahogy egy szarvasmarha örömében ugrándozik a legelőn.

De ha mindezek nem lennének, jogunk van elvenni bármilyen más élőlénynek az életét csak azért, mert magunkat intelligensebbnek gondoljuk?

Ott már nem személyes döntésről beszélünk, aminek áldozata van. De valóban erről beszélünk, egy döntésről: választhatsz, hogy ezentúl megkíméled az állatokat a szenvedéstől mert lehet így is, vagy továbbra is megeszed őket, ami már viszont egy láncreakciót indít el.

Nincs tudata vagy központi idegrendszere egyik növénynek sem, ezáltal nem érezhetnek semmit. A kutatók csak az érzékelést bizonyították be, ami csak ahhoz szükséges, hogy élőlénynek nevezhessük őket. De a kettő nem egy és ugyanaz.

Szemben az állatokkal, akiknek bizonyíthatóan és tapasztalhatóan vannak érzéseik. Míg egy malac arrébb tud futni, ha fáj neki valami, egy kaktusz nem. Úgy intézte volna a természet, hogy egyes érző lényeknek megadja a lehetőséget a menekülésre, másoknak meg nem?

Ha pedig a mennyiségeket nézzük: egy vegán megeszi a növényeket, egy mindenevő pedig megeszi a növényeket és az állatokat is, velük együtt azt a tetemes mennyiségű növényt is, amiket az állatok a gyarapodásuk alatt elfogyasztottak. Így kijelenthető az is, hogyha a növények valamilyen csoda folytán mégis éreznének, a szenvedés mennyiségét a növényi alapú étrenddel lehetne csökkenteni.

Ha végiggondoljuk, egy almafának nem célja az, hogy a rengeteg alma lehúzza az ágait, amik utána helyben rohadásnak indulnak. Vagy ott, ahova lepottyantak.

Az almafa ízekkel, színekkel és illatokkal látja el a gyümölcsét, hogy más élőlényeket magához vonzzon. Ezek az élőlények pedig viszik tovább a magokat, hogy az almafa terjeszkedhessen.

Az emberek szenvedése is pont ugyanannyira érdekel, és nem is értem a kérdést arra való tekintettel, hogy az egyik nem zárja ki a másikat. Ami az éhes gyerekeket illeti: sokkal kevesebb éhező száj lenne, ha a világ növényi alapú étkezésre váltana, hiszen a gabona, rizs, növények és stb. olcsóbbak, mint a hús.

Másrészt nem egy olyan ország van, ami exportálja a takarmányát, pl. a gabonát állatok etetése céljából más országokba, pedig ott a rengeteg éhező állampolgár a területen. Arról nem is beszélve, amit már említettem, hogy az állattal megetetjük a gabonát, felhizlaljuk, majd az állatot levágjuk és őt esszük meg ahelyett, hogy egyből a gabonához fordulnánk. Ebben abszolút nincsen logika.

Mivel a világ veganizálódása nem egyik napról a másikra történő folyamat, ezért az állatokat sem egyik pillanatról a másikra kellene valahova elhelyezni, hanem fokozatosan kevesebbet kellene belőlük tenyészteni. Ha pedig nem enne az emberiség húst, tejet és tojást, akkor nem lenne szükség arra, hogy ezeket az állatokat tenyésszék.

Így is meghalnak, csak így azért, hogy az emberiség táplálékaként szolgálhassanak rossz körülmények között, egész életükben. Ezzel nem segítjük ki őket, ennek semmi értelme nincsen.

Erre is azt mondom, hogy nem egyik napról a másikra lenne minden ember vegán, hogy emberek milliói egyik napról a másikra munkanélküliek legyenek.

De mondok egy példát: ha jelen lenne egy márka a globális piacon, és ennek a brandnek a gyárairól kiderülne, hogy a munkásai szerte a világon rákkeltő anyagokkal dolgoznak és hosszútávon egészségkárosítóak, akkor felmerül a kérdés, hogy üzemeltetni kellene tovább a gyárakat csak azért, hogy azok a munkások ne legyenek munkanélküliek?

Ahol nyúl van, ott valószínűleg egyéb növények is megteremnek, így azt enném. Viszont ennek a kérdésnek nincs értelme arra való tekintettel, hogy pont annyi az esélyem hirtelen egy lakatlan szigetre kerülni az összes vegánnal együtt, mint összefutni Barack Obamával a helyi közértben.

A húsevés egy hagyományokon alapuló rendszer, ami már nagyon elavult. Alapvetően az ember nem rosszindulatú, hanem egyszerűen beleszületik a kész tényekbe, ezekben nevelkedik. Ezáltal nem gondol bele az egésznek a háttérfolyamatába, így nem is érzi a súlyát. De ha a vágóhidak üvegfalakból lennének, vagy mindenki tudná, hogy nem olyan boldog az a lila tehén, az emberiség többsége vegán lenne.

Ezenkívül nyilván a hús-, tej-, tojás és gyógyszeriparnak nem érdeke, hogy ezek az információk elterjedjenek, ezért a tényeket elvétve láthatjuk különböző platformokon. Minden másnak reklámja van, a veganizmusnak nincs, így hazánkban csak a social media felületeken van esélye terjeszkedni.

Ebben ITT kaphatsz segítséget.